:puffog:

by Marti

Tele lett a kiscipőm ezzel az “étteremmel”. Aktív munkakeresésbe kezdtem, szorítsatok.

Örültem nagyon a két szabadnapnak, amit tágas otthonunk egy kicsiny szegletében szándékoztam eltölteni egy jó meleg pléd, néhány oldschool film, junk food és némi bor társaságában. Valahogy éreztem, hogy nem kellene felvennem a telefont, amikor nem sokkal tíz után megcsörrent. A kettes számú főnököm “érdeklődött”, lennék-e olyan szíves ma dolgozni.

Ha nem lennék ennyire disztingvált, megkérdeztem volna tőle, hogy mégis minek. Azzal a pontosan nulla vendéggel egyedül is elbánik.

Tegnap délelőtt is volt egy nem fogadott hívásom egy vezetékes számról, amit később visszahívtam. A szálloda recepciósa vette fel, akit nagyon gyorsan megkértem, ne kapcsoljon át az étterembe, ahonnan nyilvánvalóan érkezett a hívás. Épp ünnepeltem a szabadnapot egy kiadós másnapossággal, de attól eltekintve sem volt ingerem egész nap ácsorogni egy helyben.

Szóval megint megyek hatra dolgozni. Ha pedig kilenckor hazazavarnak, szétverem a fejüket puszta kézzel.

Advertisements